Az Idősek Világnapja ünnepségen klubunk tagjai szép számmal vehettek részt.

Már hagyomány, hogy az unokák, gyermekek, közösségek javasolhatnak szuper nagyikat, nagypapákat és az ünnepen őket köszöntik. Ez év szuper nagyija Szilágyi Erzsébet, szuper nagypapa Sánta Károly, külön díjat Balogh Teréz kapott. Ezen kívül még 11 jelölt részesült emléklapos elismerésben, klubunkból Horváth Matild és Györgyné Valika. Gratulálunk e két hölgy klubtársunknak.

Az elismerések átadása után a Pannon Várszínház aranytorkú színészei operett egyveleget, fülbemászó dallamokat adtak elő fantasztikus sikerrel, Vándorffi László igazgató úr pedig megható verset szavalt. A színházterembe való belépéskor Porga Gyula polgármester úrtól, és Ovádi Péter önkormányzati képviselőtől 2018. április végéig felhasználható 2 személyes állatkerti belépőt kaptak a nyugdíjasok.

Köszönjük városunk Önkormányzatának, a Várszínház- és az AGORA vezetésének a színvonalas Idősek Napi ünnepséget.

Erica

Képek> >>

A bemutatást Schneiderné Marika szavalata (Áprili Lajos: Kérés az öregséghez), a klub kórusának énekes műsora (Süvegemen nemzetiszín rózsa, Borzavári legénybanda, Balatoni legények, Csalogány az erdőn, A nap nyugodni tér, Hajnalozó) követte. Ezután Barta Éva újságíró közreműködésével beszélgetés kezdődött: Miről írna Ön? témában, melynek során a megyei napilapról indult párbeszéd. A programon Néző László főszerkesztő beszámolt az elmúlt időszakban és a közeljövőben a lapot érintő változásokról, valamint arról, milyen szempontok mentén készül el az újság.

A résztvevők elmondták, örülnek az új mellékleteknek, a helyi híreknek, ám szívesen olvasnának további cikkeket gazdaságról, helyi természeti értékekről vagy történelmi ismeretekről. A felvetésekből kiderült, a klubtagok jól ismerik a Naplót, ötleteik, kritikáik, meglátásaik sokoldalú érdeklődési kört és számos területre nyitott gondolkodásmódot tükröznek. Hozzászólók többen is voltak, pl. Schneiderné Marika, Tóth Ágnes, Pájerné Pichler Edit, Nándor, Hodossy Gábor, Horváth Tamás.

Érdekes volt mai programunk is, és ne feledjétek: következő kedden, október 10-én kirándulás Balatonfüredre!

Erica

Képek> >>

             Kirándulás a Lóczy-barlanghoz.  

                            2017. október 10.

Negyven fő részvételével ezen a napon a 8 óra 25 perckor induló polgári járattal elindult csapatunk Balatonfüredre, hogy e csodálatos őszi napot együtt töltsük, részben a szabadban majd megtekintsük a Lóczy-barlangot és végül felkeressük a Kormos csárdát. Kirándulásunkat – mint mindig – Hodossy Gábor szervezte, és mint mindig - most is kitűnően.

Füreden 9 órakor volt találkozónk a Lilliput elnevezésű városnéző kisvonattal, melybe beszállva végigjártuk Balatonfüred nevezetességeit. Láthattuk a Jókai Mór Emlékházat, Városi Múzeumot, Vaszary Villát, Blaha Lujza nyaralóját, a savanyúvízforrást, az Állami Szívkórházat, a Tagore sétányt, a Halász-Révész szobrot, Dőry Villát, amely ma a Hotel Astoria, Széchenyi-kastélyt, Kisfaludy Galériát, a Hajóállomást, a Római katolikus (vörös) templomot, a Kerektemplomot és Galériát, az Evangélikus templomot és felértünk a Lóczy-barlanghoz. A barlangnál már várt minket idegenvezetőnk, akivel két részletben, 20-20 fős csoportban juthattunk be a barlangba. Ez egy közel 150 méter hosszú és 20 méter mély, különleges mészkő barlang mely remek célpont az aktív kikapcsolódásra vágyók számára. Az 1894-ben feltárt és 1934-ben megnyitott barlang a Tamás-hegy nyugati oldalában található, és a Balaton világhírű kutatójának, id. Lóczy Lajosnak a nevét viseli.

A barlang megtekintése után rövid gyalogutunk a Kormos csárdához vezetett, ahol megebédeltünk egy kis balatoni borocska kíséretében. A szép idő még kicsalogatott bennünket a Tamás-hegy tetején felállított hatalmas kereszthez. E gyalogtúra nem kis kihívás volt, lépcsőit megmászni – különösen lefelé – nem volt könnyű, de sokan megtettük. Jókai Mór Füredhez is kötődő „Aranyember” c. regényéről nevezte el a Nők a Balatonért Egyesület az általuk létrehozott tanösvényt. A sétaút hossza 600 m, az útvonal során 100 m szintkülönbséget kell leküzdeni és 6 állomáson találkozhatunk ismertető táblákkal. Az állomásoknál a regény főhőseiről elnevezett rönkfa-padoknál megpihenhetünk és élvezhetjük a tóra nyíló csodálatos kilátást.

Ez után a megbeszélt időre jött értünk a városnéző kisvonat és még egy kis további városnéző út után letett bennünket a buszpályaudvarnál, ahol átszálltunk a hazavezető autóbuszra.

Nagyon kellemes kirándulást volt, amolyan közösségkovácsoló.

Erica

Vendégszerepelt még az úrkúti asszonyok tánccsoportja, igen ügyesen sváb-táncot jártak. A házigazda csapat előadásában láthattuk az „Öreg vagyok, öreg vagyok” c. zenés jelenetet, mely nagy sikert aratott a nézők közt és szép dalokat hallhattunk az énekkaruktól. A műsor keretében megemlékeztek az elmúlt 25 évükről, a kezdetekről, az elveszített klubtársakról.

Közel 30-an vettünk részt a rendezvényen, ajándékot is vittünk, klubunk emléklapját, virágot és egy szép hatalmas ajándékkosarat, melyet nagy lelkesedéssel állítottak össze klubtársaink.

A műsor után toros vacsorával kínáltak bennünket, finomabbnál finomabb sütikkel, tortákkal, s mindezt Matyi István zenéje követett. A talán 60 főt is számláló közösség jó hangulatban töltötte a vidám délutánt.

Erica

Képek> >>

                      Közös vacsora.  

                               2017. október 17.

Már hagyomány, hogy minden év vége felé egy klubfoglalkozáson közös vacsorát tartunk. Ennek most, a mai napon jött el az ideje.

E kicsit ünnepi foglalkozásunkat szomorú hírrel kellett kezdeni, Edit elnök asszonyunk Dulovics Mihályné Ilike eltávozását jelentette be az örökös vadászmezőkre. Az asztalon kis mécses világított, jelezte, hogy Ilike már csak lélekben van velünk. Egy nagyon régi klubtársat veszítettünk el, aki még szeptember végén a születés- és névnapi ünnepünkön köztünk volt. Ilike, nyugodjál békében, feledni nem tudunk.

Egy kis torna után közös énekeink a Szép az élet, és az Úgy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt - kezdetű dalok voltak.

Edit visszatekintett az okt. 2-án tartott városi idősek napi díjazottjaira, Horváth Matild szuper nagyi elismerésben részesült és Görgyné Valika is. Megtekinthettük emléklapjaikat és tapssal köszöntöttük Őket. Steixner Györgyné Ancikának gyémánt osztálytalálkozója volt, örülünk, hogy megérhette e jeles alkalmat. És volt még a Megyei Közgyűlés díjazottjaként Kleinné Erika, aki emléklapját az idős társadalom érdekében az évek folyamán végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréséül vehetett át egy másik rendezvényen. Gratulálunk mindnyájuknak, további szép sikereket kívánva.

Pár éve már az is hagyomány, hogy a közös vacsora alkalmával olyan házaspár-klubtagjainkat köszöntünk, akik az 50. házassági évfordulójukat ünnepelték az évben. Az idén Varga László és felesége Magdika, egykori háziasszonyunk érte meg aranylakodalmát. Nekik szólt kis köszöntő versek, harmonikaszóló, valamint Somogyi Márta és Békefi László szenior táncosaink gyertyafény keringő bemutatója Kleinné Erika harmonika kíséretére. A produkció megható volt, örültek az ünnepeltek.

Még Horváth Matild kedves klubtársunk viccelődéseivel múlatta az időt, amíg a vacsora tálalásra került, és elfogyasztottuk közös vacsoránkat egy kis borocskával, üdítővel, ásványvízzel oltva szomjunkat.

Erica

Képek> >>

      Október 6. és 23. megünneplése.  

                            2017. október 24.

Mai klubfoglalkozásunkra rövid műsorral készültünk jeles ünnepeinket, október 6. a Vértanúk ünnepét és október 23. nemzeti ünnepünk és az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepét emlékezetesebbé tenni.

Edit elnök asszony a HIMNUSZ közös eléneklésére szólított bennünket, majd röviden megemlékezett elsőként október 6-ról.

Október 6. gyásznap a magyar nemzet életében. 1849-ben ezen a napon végezte ki a bosszút lihegő osztrák hatalom Budapesten gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt és Aradon az 1848-49-es Szabadságharc tizenhárom tábornokát. Október 24.-én a miniszterelnök vesztőhelyén Perényi Zsigmondra, a Felsőház elnökére és Szacsvay Imrére, a Képviselőház jegyzőjére került sor. Előbbit azért, mert a Felsőház megszavazta a Függetlenségi Nyilatkozatot, utóbbit pedig azért, mert jegyzőként kézjegyével látta el. A kivégzések hosszan folytatódtak. Ma a Szabadságharc 162 vértanújának nevét ismerjük. Mély tisztelettel hajtunk fejet minden magyar vértanú és hős áldozata előtt. Emlékük legyen áldott!

A megemlékező mondatok után közösen elénekeltük a Kossuth Lajos azt üzente…. kezdetű dalt, melynek utolsó versszaka megénekli a 13 aradi vértanú nevét. Ábrányiné Vera Tompa Mihály versével gazdagította az emlékezést, címe: „A mádár, fiaihoz”.

Október 23. nemzeti ünnepünk, az 1956-os forradalom és szabadságharc, Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca. Ez a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.

Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott. (Veszprémi vonatkozásban Brusznyai Árpádról, a forradalom kivégzett mártírjáról emlékezett meg az elnök asszony. Brusznyait 1958. január 9-én kivégezték, testét jeltelen sírba temették.)

A harcokban a statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként hozzávetőleg mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot, túlnyomó többségük Ausztria felé menekülve.

1957 januárjától a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást  és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte.

A forradalom leverését követő évtizedekben az 1956-os eseményeket a pártállami hatalom ellenforradalomnak bélyegezte és elítélte, de a rendszerváltás során megváltozott az események hivatalos értékelése. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon. Az 1956-os forradalom kitörésének napja és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja, melyet az 1990. évi XXVIII. törvény iktatott a nemzeti ünnepek sorába.

Egy Márai Sándor verssel – Mennyből az angyal – fejezte be ünnepi beszédét az elnök asszony.

Az ünnepi megemlékező alkalmat az énekkar folytatta a Magyarország az én hazám, Ősi székely himnusz, Isten áldja meg a magyart, Zúgjatok harangok, Békezsoltár kezdetű dalok eléneklésével.

Végezetül a SZÓZAT közös éneklésével fejeződött be mai klubfoglalkozásunk.

Erica

Képek> >>

Ma Kleinné Erika tartott rövid ismertetést a mindenszentek és a halottak napja ünnepkör eredetéről, e keresztény ünnepek hagyományairól, népszokásairól. Mondandóját Tóth Eszter, Emlékezés c. versével fejezte be.

Mindenkinek van már, akit elveszített,

Kinek a halála mélyen megrendített,

A szíve mélyéről kitéptek valakit,

Aki már régóta a föld alatt lakik.

Tudjuk, hogy onnan már vissza nem jön senki,
Azért kell nekünk a temetőbe menni.
Emlékezni rájuk, kiket szeretünk,
Amíg csak élünk, soha nem feledünk.

Mi is kisétálunk szerettünk sírjához,
Virágokat teszünk csendben a fejfához,
Gyertyát gyújtunk érte, felnézünk az égre,
A könnyünk kicsordul, és imát mondunk érte.

Hangzott a vers, mely után a klubunk fennállása óta elhunyt klubtársaink névsorát sorolta meg-megjegyezve, ha valakinek valami tisztsége is volt. 38-an vannak ma már Ők, akikért a kis mécsesek világítottak az asztalokon, akiket szívünkbe zártunk, és akikre most emlékeztünk.

Hodossy Gábor a technika segítségével tette még színesebbé megemlékezésünket, hallhattuk Mozart Lacrinosa-ját, Szabó Gyula, szívet-lelket megrendítő szavalatát – Erdélyi József, Reggel c. versét, majd az Úgy múlik el az életünk kezdetű éneket. És nem maradhatott el Alex Tamástól a Csak a jók mennek el kezdetű dal.

A mai napon a reformáció ünnepe alkalmával megemlékezésképpen közösen elénekeltük az evangélikusok „Erős vár a mi Istenünk” kezdetű himnuszát és az 500 éves évforduló alkalmával rövid filmvetítést láthattunk Luther Mártonról.

Erica

Képek> >>