A problémát úgy oldottuk meg, hogy helyette az aktuális kérdésekről való beszélgetés után Hodossy Gábor alelnökünk tartott filmvetítéseket a korábban klubunk életéről készült kis videókból. Így ismét részt vehettünk egy szép májusi alsóperei kiránduláson, majd az azt követő közös ebéden, kellemes délutánon Rozs Gyula és felesége Erzsike birtokán. Az ebédet követő táncika és énekelgetés alkalmával felismerhettünk két olyan klubtársunkat is, házaspárok, akik sajnos az idő óta már nincsenek közöttünk. Kiss Lukács és felesége.

Kellemes délutánunk volt, hogy nosztalgiázhattunk.

Erica

  A katolikus egyházi kalendárium szerint a farsang ünnepe vízkereszt és hamvazószerda közé esik, melyhez számtalan népi hagyomány kapcsolódik. A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása. Vízkereszt napja mindig január 6-a.
Hamvazószerda azonban változó ünnepnap, mindig a húsvétot megelőző 40. hétköznapi nap, mely 2019-ben márc. 6, A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe. A nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni. A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. .
A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak, pl. a Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar ne vigye el a háztetőt. Ugyancsak kedvelt étel ilyenkor a rétes, pl. a Bács megyei Topolyán szerencsét hoz, ha jól nyúlik. A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt nagy szerepük. Az udvarlás, párválasztás, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos paraszti életben a farsang időszaka volt. A farsangi hagyományok, népszokások között hallottunk a Balaton-felvidéki asszonyfarsangról, a torkos vagy tobzódócsütörtökről, a farsangi köszöntőkről, a maszkos alakoskodásokról, dramatikus játékokról és a farsang jeles napjairól.

  Január 22. Vince napja – termésjósló nap: “Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince”.                          

  Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja – egyházi ünnep, időjósló nap is.

  Február 3. Balázs-nap – gyertyát és almát szenteltek, s ezeket a gyermekek torokfájásának gyógyítására használták. A balázsolás ma is élő hagyomány.   

  Március 12. Gergely-nap – az iskola téli időszakának befejező napja, amikor a tanulók adományokat gyűjtöttek a tanítónak és az iskolának. 

   A magyar népszokásokban a virágvasárnaphoz kapcsolódott a barkaszentelés, a "Bújj-bújj, zöld ág" játék, de sok helyen a telet jelképező szalmabábu elégetésével vettek búcsút e napon a hosszú téltől. A palócoknál pl. virágvasárnapon került sor a kiszehajtásra. Hazánkban az egyik legjellegzetesebb, évszázados hagyományokat őrző farsangi mulatság a mohácsi busójárás. Ez 2019-ben február 28-án, csütörtökön induló és hat napig tartó farsangolás. Farsangvasárnapon tartják a "nagy vonulást" a  gyülekezőhelyről indulva, tízezrek sorfala által övezve, át a városon a főtéri seregszemléig. Az események egyik legkedveltebb pontja az esti máglyagyújtás, amikor a főtér közepén egy hatalmas, ház méretű máglyát gyújtanak meg. A busókkal összefogódzkodott vendégek, farsangolók tűz körüli tánca a nagyszínpadról szóló zene és az időnként a tér sarkában eldördülő török korabeli mozsárágyúk hangjával minden résztvevő garantáltan életre szóló élményt szerez.
A hétfői napra inkább a pihenés, a sokáig alvás a jellemző, majd kedden, "farsangfarkán" zajlik a téltemetés. Ekkor új máglya épül a vasárnap elégetett helyén, amelyre rákerül a híres farsangi koporsó és este együtt ég el a tűzzel.

Vendégeink is színesítették délutánunkat énekes műsorukkal, majd a klubunk karneválja következett. Ötletes jelmezeikkel nagy sikert arattak.

Klein Béláné, Erika, királynői jelmezében reneszánsz tánccal mutatkozott be.

Kiss Istvánné, Márti, szakácsnő jelmezt öltött magára.                                                    

Bakó Jánosnét, Marikát, felszolgálóként köszönthettük.                                                        

Balogh István rőzsehordó jelmeze nagy sikert aratott.                                                       

Takács Sándorné, Pannika, boszorkány jelmeze igazán eredeti volt.                                         

Következett Hófehérke, Németh Tibor és a hét törpe fergeteges taps közepette. Dócziné, Jolika, Hontiné Ági, Kerecsényiné Erzsike, Márványné Eta, Rízné Marika, Rozsné Erzsike, Schofhauzerné Kata.                                                                                       A jelmezesek felvonulása után Hodossy Gábor vicceket mondott, majd következett a vidám hangulatú tombolázás. Közben a zenészünk is megérkezett, így hamarosan elkezdődhetett a tánc és a zenével együtt az éneklés. Persze néha pihenni is kellett, közben a finom süteményekből is fogyasztani, illetve a szomjunkat oltani. 

Köszönet minden jelmezesnek, a háziasszonyunknak és segítőjüknek, akik lehetővé tették, hogy nagyon jó hangulatú farsangi délutánt tölthettünk együtt és mint a vers is mondja:

Nagyböjt előtt farsang farka.   Hacacáré három napra!                                                               

Kövércsütörtökre már              Véget ér a karnevál.                                                                                                                 

Nagyböjt után fogyókúra,        Jövőre meg kezdjük újra!                                                                                                                     

 Képek> >>

  Homérosz  görög költő, akit vak embernek ábrázolnak, ez a szellemi nagyság metaforája.  Két nevezetes költeményéről hallottunk az előadásban: az Iliasz és az Odüsszeia, melyek az i.e. 8. században keletkezhettek. Az ókori görög mitológiát Homérosz és a nála két évtizeddel fiatalabb Hésziodosz teremtette meg a nép emlékezetében élő mondák alapján. A trójai mondakör Homéroszig például legalább négy-öt évszázadon át élt a népi hagyományokban. Homérosztól maradt fenn ezek első írásos változata.  Homérosz életéről nem maradtak fenn megbízható források, az sem bizonyos teljességgel, hogy való személyként létezett-e. Számos fennmaradt életrajza ellentmondásos, regényes.

Az Iliasz a legnagyobb tekintélyű ókori görög eposz, a világirodalom egyik legjelentősebb alkotása. A trójai mondakör eseményeit egészen a 19. századig pusztán néphagyománynak, mítosznak tartották, mígnem egy régész, Heinrich Schliemann megtalálta a történelmi Trója várost Homérosz művének leírása alapján. Az ásatások során napvilágra került romokat a tudomány mindeddig 12 rétegre osztotta, ebből az úgynevezett hetedik hatalmas háborús pusztítás nyomait viseli. Ezt a háborút i.e. 1200 körül viselték Kis-Ázsia nyugati részének legerősebb pontja, Trója ellen a dél-görögországi Mükéné vezetésével a görögök.

Az Iliasz nem a trójai háború egészét, hanem annak csupán egyetlen epizódját beszéli el. A háború utolsó évét és annak is csupán egyetlen eseményét – Akhilleusz haragját és ennek pusztító következményeit – énekli meg 24 fejezetre tagolódva. A mű címe Trója régi nevéből származik.

Odüsszeia

Az Odüsszeia egy szintén 24 fejezetre tagolt eposz, az Iliasz folytatása. A műben a háború következményei és a pusztítás utóhatásai bontakoznak ki Odüsszeusz személyes sorsában.

Mindkét eposz eleinte szájhagyomány útján terjedt, Homérosznak általában csak azok első írásba foglalását tulajdonítják. A két eposz között jelentős különbségek vannak. A Homérosz-kutatás egyik legvitatottabb kérdése az, hogy létezett-e egyáltalán Homérosz, mint egyetlen történelmi személy, vagy pedig csak legenda, valamint, hogy miképpen rögzítették írásba a két mondát, és mennyire hitelesek a szövegek. Homérosz vagy a Homérosznak tulajdonított művek hatással voltak az egész görög kultúrára, illetve a világirodalomra.

Hallhattunk Tétisz istennőről, Zeusz főistenről, Szép Helénáról, Parisról, az Ida-hegyen talált gyermekről… a nagyon színes, érdeklődésünket megfogó előadásban.

Köszönjük a tanár úr lenyűgöző előadását.

Erica

 Születés és névnaposok köszöntése.

                   2019. február 26

   Edit elnök asszony üdvözlő szavai után szokás szerint Dócziné Jolika levezette az ünnepeltek köszöntését. E két hónap névnaposai: Vera, Antal, Ágnes, és Ági nevű klubtársaink, így Csontákné Vera, Grasekné Vera, Ábrányiné Vera, Schwalm Antal,  Tóth Ágnes, Hontiné Ágica és Cseresnyésné Berni voltak, kiknek az üdvözlő versike után a vidám névnapi énekünket énekeltük közösen.

Születésnaposainknak: Dóczi István, Ambrus József, Hodossy Gábor, Zapletál Éva, Takács Sándorné, Horváth Magdolna, Csonták Ferencné, Rozs Gyuláné, Békefi László, Vastag Tiborné, Varga László, Csukás Károly, Szabó Ferenc, Cseresnyés Vilmosné, Balla Sándorné, Czimondor Szilveszter klubtársaknak a köszöntő versike után közösen elénekeltük a születésnapi dalt.

Ezt követően az önkormányzat részéről az alpolgármester úr köszöntötte Czimondor Szilvesztert, átadta klubtársunknak Orbán Viktor miniszterelnök oklevelét, és kívánt minden jót, többek közt az is, hogy a 95. évét is így köszönthessük együtt.

A klubtagság részéről egy rövidke műsor keretében Edit verssel köszöntötte Szilvesztert, majd Kleinné Erika két harmonikán előadott dallal kedveskedett az ünnepeltünknek. E dalok Szilveszter kedvencei közé tartoztak. Márványné Etelka azzal kedveskedett, hogy a legkedvesebb dalát szóban mondta el s utána ezt a technika segítségével Jimmy előadásában le is vetítette Hodossy Gábor: Te vagy nékem az az asszony… E rendkívüli alkalommal klubunk nevében szép ajándékot adtunk át Szilveszternek, egy „90”-es és „Boldog születésnapot” feliratos üvegbe töltött itallal ajándékoztuk meg Őt. Ünnepeltünk nagyon meg volt hatódva, köszönte a kis műsort és az ajándékot majd mindnyájunkat egy pohárka pezsgős koccintásra invitált.

Kedves háziasszonyaink, no és az ünnepeltek által szépen terített asztalainkról a finom uzsonnás- és süteményes tálak és egy kis innivaló is jó hangulatot teremtettek, a további együttlétet a kis eszem-iszom melletti beszélgetések tették emlékezetessé. Marika háziasszonyunknak és a többi segítő klubtársnak is köszönjük munkájukat.

Erica