Edit elnök asszony a kezdetektől végig sorolta a múltat, mialatt Hodossy Gábor összeállításában a technika segítségével vetítéssel láthattuk a múlt eseményeit. Szorgos kezek gyűjtőmunkája nyomán az elmúlt évek történeteit idéző képekből, újságcikkekből tablókat készítettünk, no és stílusosan táncokkal és közös énekléssel ünnepeltünk. A repertoárból a rábaközi táncokat (köcsögös), a mezőföldi táncokat (üveges) és végül a Jókai polgári táncokat jártuk el. Az utolsó táncra a már kimaradt táncosok is összejöttek, hetekkel előtte közösen próbáltak, újra átélték a táncórák csodás atmoszféráját.

Az 1991-ben alakult nyugdíjas klubunk 2009-ben alakította meg tánccsoportját Szalayné Ancika javaslatára, tíz fővel. Az első táncosok némelyike ma is aktív tagja a csoportnak, akik klubhelyiségünkben heti rendszerességgel tanuljuk, gyakoroljuk a néptáncokat Dékmárné Forgács Zsuzsanna tanítására. A tíz év alatt 48 fellépésünk volt, többek között Hajmáskéren, Lovason, Várpalotán, Olaszfalun, Balatonfüreden, Balatonalmádiban, Öskün, Pénzesgyőrben, de meghívásra felléptünk már Németországban Kösching városában is két alkalommal.

Szeretetteljes légkörben zajlott az ünneplés, a műsor végén vendégeink méltatták az ünnepünket és ajándékokat adtak át. Ezután születésnapi pezsgőbontás és koccintás majd egy születésnapi torta szeletelése, fogyasztása következett. Zsuzsika oktatónk csodálatos hangján egy szép születésnapi dallal is köszöntött bennünket. E szép, emlékezetes eseményt sok-sok fotó és több video felvétel is örökíti, a továbbiakban beszéljenek ezek a felvételek.

Erica

  Még pár aktuális dolog megbeszélése után kezdtük műsorunkat, melynek összeállítását, levezetését Vastag Tiborné Rózsika vállalta.   

114 évvel ezelőtt, 1905. április 11-én született József Attila. Születésnapja 1964 óta a költészet napja hazánkban. A magyar lírát ünnepeljük a XX. század egyik legnagyobb magyar lírikusának születésnapján. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és versekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.

Egy kis áttekintést kaptunk egy „töltőtoll koptató szegény legény” József Attila életművéről majd e gondolattal folytatta Rózsika: „A dolgok változnak, a vers örök” Ezen gondolatok jegyében mi is csatlakozunk ehhez a szép szokáshoz és a költészet napi délutánunkon hallgassuk meg  klubtársaink előadásában választott verseiket.

József Attila 1933 júniusában írt „Óda” c. versét Csukás Károlytól hallgathattuk meg. 1936. májusban Freud 80. születésnapjára írt versét választotta Sneiderné Marika, „Amit szívedbe rejtesz” címmel. A „Majd megöregszel” József Attila verset Márványné Eta szavalta. József Attila 1937-ben született „Gyermekké tettél” c. versét Jászvári Ferencnétől hallhattuk.

Következő versmondóink Petőfi Sándortól szavaltak egy-egy verset. A magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja Petőfi Sándor költő és forradalmár, nemzeti hős. Közel ezer verset írt rövid élete alatt. Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában. Két kedves hangulatú rövid versét, melyet 1844-ben és 1847 -ben írt, Szabó Ferenc szavalta, ezek az „Elvennélek én” és a „Megbántott a rózsám” c. versek. 1847 novemberében írta a költő a következő versét, melyben a társadalmi céltudatosság, az urak ellen megnyilvánuló ellenszenv szatírává erősödik. Dócziné Jolika szavalta a „Pató Pál úr” c. versét.

100 évvel ezelőtt, 1919 januárjában hunyt el a XX. század egyik legnagyobb magyar költője, Ady Endre. A százéves évforduló alkalmából száz napon át egy-egy Ady-verset tettek közzé művészek és más ismert emberek előadásában. Itt elhangzott az a két vers is melyet mi Németh Tibortól hallhatunk: „Góg és Magóg fia vagyok én” valamint „Fölszállott a páva”. Most két vers következett Ady szerelmi költészetéből: „Az én menyasszonyom” (1900) ezt Lédával való megismerkedése előtt írta Nagyváradon. Kesztyűt dobott azoknak az arcába, akiket megbotránkoztatott a táncosnővel való viszonya, s provokáló daccal csattant fel a vers indításában a legfőbb gondolat. Horváth Magda szép szavalatát hallhattuk. 1909 júniusában írt „Szeretném, ha szeretnének” költeményét Kerecsényiné Erzsikétől hallhattuk. Másik költeménye, melyet ismét Horváth Magda szavalt el, az „Imádság háború után” az istenes versek körébe tartozik.

1897. március 23-án született – evangélikus lelkész gyermekeként – Hamvas Béla. Élete nagy részében félreállítottságban és mellőzöttségben volt része. A XX. század egyik legnagyobb magyar gondolkodója hosszú éveken át raktáros volt Tiszapalkonyán. „Isten tenyerén születtem” c. versét Pájerné Edittől hallhattuk.

Romhányi József író, költő, műfordító, megnyilvánuló sziporkázó verstehetsége nyomán hamar elnyerte „Romhányi a rímhányó” becenevet. Romhányi a magyar nyelv kiváló ismerője volt, rendkívüli éleslátással, s nem kevés zenei érzékkel fedezte fel a nyelvben rejlő játék lehetőségét, szellemes és ötletes, olykor bravúros rímei tették híressé. A „Marhalevél” c. versét Kleinné Erikától hallgathattuk.

Tordai Matyó Székelyföld neves magyar írói, költői (Kányádi Sándor, Tamási Áron) művei között található „Zúgjatok harangok” c. versét Horváth Matild mondta el nagyon szépen. Ezt a verset megzenésítve énekkarunk vezetője Hodossy Gábor szintetizátoron lejátszotta nekünk, és egykor az énekkarunk is énekelte.

Tompa Mihály magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1817-1868). Keserű kétségbeesését 1850-ben még nyíltan fejezte ki „A gólyához” című költeményében. Meg is hurcolták érte. – Ez egy önmarcangoló, zokogó elégia. A verset Ábrányiné Vera szavalta el nekünk – csodás volt.

Műsorunk következő részét vendégeink, az Őszidő Klub képviselői tették még színesebbé előadásaikkal. Éllő Éva: Szivárvány alatt c. versét, Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet, Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén, Móra Ferenc: A szív, Nagy László: Ki viszi át?, Várnai Zseni: Szolgálj szívem c. verseket Benkó Lajosné, Horváth István, Maurer Antalné, Szendi János, Suli Gabriella, Sulimán Józsefné, Kellnerné Aranka klubtársak szólaltatták meg.

Ma itt a szép versek elmondásával mindnyájan hozzájárultak ahhoz, hogy „Aki szereti a verset, annak ünnep ez a nap, a többiek - talán megkedvelik”. Méltóan tisztelegtünk a magyar líra jeles képviselőitől választott egy-egy verssel a közelgő Költészet Napja előtt. A folytatás szeretetvendégség volt, beszélgetések, melyekkel mélyült a barátság a vendégklub tagjaival.

Köszönet mindenkinek a felkészülésért, Rózsikának, hogy ilyen szépen keretbe foglalta az ünnepet.

Erica                                                                                                                     

 Képek> >>

  Ez a nap egyben a heti klubfoglalkozás napja, így a klubban levők Hodosssy Gábor vetítésével szórakozhattak, "Hajóval a világ legszebb tájain" címmel. A Hajóút Norvégia-Skócia-Német-Francia-Portugál-Gibraltár-Görög-Egyiptom útvonalon mutatta be a legszebb helyiségeket. Gábor a tengeri utazással ismeretlen, de nagyon szép tájakra vitt bennünket. Norvégia fjordokkal csipkézett partjai, színes házai csodálatos látványt nyújtottak, de valóban mind lenyűgözött bennünket.  Bár a táncosaink nagyon hiányoztak, sokat gondoltunk rájuk. Tudtuk, hogy ők mindig  szorgalmasan készülnek és most is vidáman mutatkoznak be. Németh Tibor elkísérte őket, így majd a fényképeken láthatjuk a szereplésüket.

Köszönjük és további sok sikeres szereplést kívánunk!

Erica

           Húsvét a klubban.

                   2019. április 23

   Már a hivatalos kezdés előtt fiaink nem voltak restek, spricnijeikkel körbe jártak és a hölgyeket illatos kölnivizekkel jól meglocsolták, kacarászva, vidámodva, locsolóverseket mondva vagy nem mondva – kezdődött a húsvét a klubban. A hölgyek annak rendje módja szerint italokkal, süteményekkel, piros tojásokkal, csoki tojásokkal kínálták locsolóikat.

Kezdetnek elénekeltük a Nyuszi ül a fűben kezdetű gyermekdalt is, torna ma elmaradt, mindjárt aktuális dolgokról tájékoztatott Edit elnök asszony.

Hodossy Gábor még színesítette a foglalkozást húsvéti történetekkel, és bőven olvasott fel  érdekesebbnél érdekesebb locsoló verseket.

És beszélgetések, beszélgetések…

Erica 

  Születésnapjukat ünnepelték: Németh Tibor, Márvány Dezsőné Eta, Szita Ferenc, Steixner Györgyné Ancika, Jászvári Ferencné Ildikó, Csiszár Erzsébet, Vérten Istvánné Terike, Takács Sándor, Schofhauzer János, Rozs Gyula, Bors Tiborné Ancika, Jászvári Ferenc, Stomfai László, Horváth Matild. Edit kedves verssel köszöntötte az ünnepelteket, közösen pedig a „Boldog, boldog, boldog születésnapot…” kezdetű dalt énekeltük el.

Névnapjukat az Ildikó, Matild, Sándor, József, Gábor, Gyula, Tibor, Béla, Valéria nevű klubtársaink ünnepelték: Jászvári Ferencné Ildikó, Horváth Matild, Csajági Sándor, Takács Sándor, Ambrus József, Hodossy Gábor, Rozs Gyula, Moór Gyula, Németh Tibor, Sárossy Béla, György Endréné Valika. Edit köszöntő verse után nekik közösen a szokásos névnapi énekkel kedveskedtünk.

Finom szendvicsek, sütemények és innivalók fogyasztása mellett indultak a világot megváltó, nagy beszélgetések a klubtagok között.

Erica

Képek> >>